Ez is megvolt, senkit se faltak fel a medvék és mindenki saját lábán távozott - még ha nem is minden esetben makulátlan futóruházatban.
A helyi viszonyokra jellemző, hogy több marcona (fél)maratonista zokogó gyermekként könyörgött, ne kelljen kifutnia a második körbe.. És mi lágyszívűen engedélyeztük hogy megpihenjenek, visszaszerezve valamit (a pálya állapotának értékelésével) elvesztett népszerűségünkből. Ezután már csak a jövő évi kifogástalan útviszonyokat kellett megígérnünk, no és várni még úgy 60-70 percet, hogy szent legyen a béke és lehessen eredményt hirdetni. (29 bátor félmaratonista jelöltből 22-nek maradt elég szilárd az elhatározása, hogy nekivágjon a második körnek. Ők be is érkeztek mind.)
A férfi versenyt Horváth Zsolt nyerte Oláh Bence és Ostoroczki Ferenc előtt - utóbbi kettő kiélezett, helycserével végződő küzdelmet vívott a második körben. A nőknél a nagy küzdelem helyett a népesség rohamos fogyásának lehettünk tanui: már a rajt előtt jelentősen csökkent a létszám, amely az első kör után úgyszólván elfogyott. Ez persze a legkisebb mértékben sem Rozsnyai Lilla hibája volt, aki a fél férfimezőnyt maga mögé utasítva ért célba első (és egyetlen) nőként.
Ne feledkezzünk meg a Fanran (miszerint a futvarajongtakmég) kategóriáról sem, ahol 16 fanranista küzdött meg először az emelkedővel aztán a hóval majd a sárral, majd újra egy kis emelkedő jött, hogy egy kis fagyos-saras latyak jusson a végére is. Szerencsére mindannyian sikerrel vívták meg harcukat és a célban üdvözölhettük őket.
És a nap csak sütött-sütött, nem hiába búcsúztattuk a telet :)
Képek a versenyről itt (bocs kicsit összekeveredtek a feltöltéskor és ellenálltak a rendezési kísérleteknek), eredménylista egy bejegyzéssel lejjebb...
És jövőre, veletek, ugyanitt. Vagy még többen, persze
Utolsó kommentek